Betegellátás - Osztályok - Kontrolling részleg

Kontrolling részleg


Történeti visszatekintés

Magyarországon a 90’-es évek elején, az egészségügy addigi Költségvetés finanszírozása helyébe, a Teljesítmény alapú ú.n. „Homogén Betegcsoport” finanszírozás lépett. Az eljárást a világon különböző helyeken, különböző egészségpolitikai célokra használják. Az elmélet kidolgozói tulajdonképpen Költségkontroll-ra szánták (USA).

  • Portugáliában a teljesítmény tervezés,
  • Németországban az ápolási napok csökkentése,
  • Norvégiában a hozzáférés, a várólista csökkentése volt a bevezetés célja.
  • Magyarországon a teljesítmények mérésének és a finanszírozás eszközeként vezették be. Kritizálói a megjelenés pillanatától alkalmatlannak találják mindkét céljának magvalósítására.

Az egyéb finanszírozási formáknak természetesen ugyan úgy léteznek hátrányai. A Tételes, az Ápolási nap alapú, a Felvétel alapú finanszírozások mindegyike valamilyen problémát hordoz magával:

  • Vagy növekednek az ellátás költségei,
  • vagy csökken a hatékonyság, az ellátás minősége, az erőforrások kihasználtsága stb.

(Az egyes finanszírozási formáknál, a tételek változási iránya formánként különböző. )

A kórházak álma a Költség alapú tételes elszámolás. Itt is a kockázat vállaló a finanszírozó, a finanszírozási egység az ellátott eset. Mivel az ellátás iránti szükségletet meghatározni igen nehéz, ezért a finanszírozandó költségek határa a csillagos ég.

Magyarország szűkös anyagi lehetőségeinek magyarázatával választotta az Egészségpolitikai vezetés az országban, a Költségigényesség alapú betegségcsoportok (DRG) alapján működő finanszírozási technikát. Az alap-probléma az Egészségügyre fordítható pénzösszeg felülről való zártsága, a kulcskérdés , vajon a Súlyszámok tükrözik-e a valós átlagköltséget, illetve nem torzul-e a valós kép,

  • a megfelelő adatok hiánya és
  • az érdekcsoportok intenzív befolyásolása révén.

Az osztály története

Az Országos Onkológiai Intézet korán felismerte a lépéskényszert, és az Informatika fejlesztése mellett 1996-ban hozzáfogott a Kontrolling rendszer kiépítéséhez. Az Organisation Koechert osztrák cég GREKO2000 Windows alatt működő programját vásárolta meg. Elméleti irányítóként a Diebold Kft.-t kérték fel. Segítségükkel és irányításukkal alakították ki a nagy vonalakban még ma is használt kontrolling struktúrát. Létrehozták az egyes adatgyűjtő egységeket, a Költséghelyeket, s kialakították a Költségviselők, Elszámolási egységek összefüggő rendszerét. Cél már akkor a bevételek és költségek tervezhetőségének megteremtése lehetett. A tervezés mellett, a mérleg mindkét oldalán fontos ezeknek a tételeknek az optimalizálhatósága. Diebold végezte a kontrolling részleg dolgozói által összegyűjtött adatok feldolgozását.

Az úttörő korszak küzdelmeiben elévülhetetlen érdemei voltak Vadkerti Attila közgazdász, Chovanecz Balázs kontroller, Szabóné Jánosik Éva közgazdász és Dr.Tarnay Katalin szaktanácsadónak. Tarnay doktornő volt az összekötő a kontrolling és az osztályok között. Üzemgazdasági szemléletű elszámolások készültek, s tájékoztatták a klinikai osztályokat betegforgalmukról, teljesítményükről. Nevezettek 2001. óta nem dolgoznak a kontrolling részlegen. Közben folyamatosan épült, fejlődött az intézet klinikai rendszere is, s a finanszírozás végleg átkerült az Informatikai osztályra, a profil tisztult. 2000. december 1.-én Dr. Szalai József vette át a részleg vezetését. A munka a következő két évben a megkezdett úton folytatódott, 2003-ban történt változás. Áttértünk a Bsoft Kft. által több modulból álló, ú.n. KVIK Windows 2003 alapú program használatára.

Az osztály szerkezeti felépítése és feladata

A kontrolling részleg, a Kontrolling igazgatón keresztül, a Főigazgató közvetleneként tevékenykedik. A pénzforgalmi szemléletű beszámolói rendszer nem foglalkozik a Költséghelyi költségek ( VI.-VII. számla ) és a Ráfordítások ( VIII. számlaosztály ) részleteivel. Erre szolgál a Kontrolling. Természetesen is s ezek pontos allokációja igen fontos. Mindezek üzemgazdasági szemléletű feldolgozása és bemutatása a részleg feladata.

Eredmények

A fejlődés egyre nagyobb követelményeinek az Osztrák eredetű GREKO2000 statikus program, mely a maga idejében úttörő szerepet töltött be, már nem felelt meg, szükségessé vált néhány területen továbblépni és az intézeti struktúra időközbeni változásait figyelembe véve, megfelelő változtatásokkal, a rendszert továbbfejleszteni.   A részleg által fejlesztett (Kácsor Dénes programozó) adat-előkészítő segítségével mára már nem csak az adatok gyűjtése, azok feldolgozása is az intézetben történik.

Az új ellátási és bevételi forma a „Kúrakezelés”. A klinikai rendszerben, a MedWorks-ben, az OEP jelentés megkövetelte, hogy az egyes ellátási formák, a fekvő, a járó, a kúra, a diagnosztika jól láthatóan elkülönüljön egymástól. A számviteli rendszerben a Kúra, csak 2003-ban kapott a Főkönyvben helyet, pedig évek óta észlelhető, a bevételének aránynövekedése a Fekvő ellátással szemben.

Osztályok közötti együttműködés

Minden osztállyal rendszeres kapcsolatot tart a részleg. Negyedévenként részletes összehasonlító beszámolót küldünk. Bár 2003 év kezdete óta a fontosabb adatok az Intraneten megtalálhatóak, minden negyedévben az osztályos kontrollerekkel értékeljük az osztály eredményeit, s ha szükséges javaslatot teszünk esetleges változtatásokra.

Az adatlapokon részletezve láthatóak a

  • OEP jelentett és elszámolt bevételi tételek, a Főkönyvben rögzített egyéb bevételek
  • Egyedi költségtételek (Főkönyvben rögzített felosztás szerint), és az igénybe vett belső
  • Szakmai szolgáltatások költségtételei.

A fedezet számítások eredménye jelzi a vezető munkájának eredményességét. Az osztályvezetőnek nem csak szakmai felelőssége, hanem pénzügyi felelősség is van.

Figyelnie kell a

  • pénzügyi tervezésre,
  • működés hatékonyságára, az
  • optimalizálásra.

A finanszírozás rákényszeríttette az egészségügyet arra, hogy a költségtudatosság ne csak a felső vezetők szintjén legyen fontos, hanem a középvezetők és az orvosok szintjén is. A Bevételek és Költségek tudatos figyelembe vételének elmaradása elsősorban az ismeretek hiányán alapul.   Az Egyetemek a költséghatékonyság fontosságára   nem készítenek fel megfelelően. Tíz évvel ezelőtt, Magyarországon, még a fogalom is ismeretlen volt. Az EU-ba történő felvétel azonban előbb – utóbb, változásokat indukál. A nyerők azok lesznek, akik korán felismerik az ügy fontosságát.