Betegellátás - Osztályok - Sebészi és Molekuláris Daganatpatológiai Centrum

Sebészi és Molekuláris Daganatpatológiai Centrum

Tartalom

2008 nyarán az Országos Onkológiai Intézet az Organization of European Cancer Institute (OECI) által szervezett nemzetközi akkreditáción esett át, amelynek során a Comprehensive Cancer Center of Excellence minősítést nyerte el. Az eljárás alkalmával a vizsgálók azt javasolták, hogy a három különálló patológiai diagnosztikai osztály kerüljön összevonásra egységes vezetés alá. Ennek értelmében megszűntek a különálló osztályok (Daganatpatológiai Osztály, Molekuláris Patológiai Osztály, Citopatológiai Osztály) és 2008. december 1. hatállyal megalakult az egységes patológiai centrum, amelyhez csatlakozott a Dr. Tímár Józsefnek a SOTE II: Pathologiai Intézete igazgatójává történt kinevezésével megszűnt Tumor Progressziós Osztály visszamaradt Tumorbiológiai részlege is, melynek új vezetője Dr. Ladányi Andrea lett.

A Centrum felépítés a következő: igazgató Dr. Szentirmay Zoltán, igazgatóhelyettesek Dr. Orosz Zsolt és Dr. Bak Mihály. A Centrum négy fő egységre valamint önálló laboratóriumokra végül munkacsoportokra tagozódik, amelyeket megbízott egység- és csoportvezetők irányítanak (lásd az organogramot is). A részlegek, laboratóriumok és munkacsoportok a Centrumon belül nem önálló szervezeti és gazdasági egységek, felállításukat a patológián belül létrejött specializáció, valamint a tudományág modern fejlődési irányvonala indokolja és a megbízott vezetők nagyobb önállóságát, felelősségérzetét és szakmai megbecsülését, továbbá a még jobb munkateljesítményt szolgálják.

Prof. Dr. Szentirmay Zoltán (MD, Ph.D.), patológus, citopatológus. 1987-89 között "Foundation for Promotion of Cancer Research, Japan" kutatói ösztöndíjjal a tokiói National Cancer Center Research Institute Biokémiai osztályán dolgozott. 2000-2002 között a Magyar Patológusok Társaságának, 2007-2009 között a Magyar Onkológusok Társasága elnöke, a Patológus Szakmai Kolégium tagja.
2006: Associated Professor, Department of Postgraduate Education and Sciemtific Research of the University of Medicine and Pharmacy, Marosvásárhely.
2007: Doctor Honoris Causa, Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen.
Tudományos tevékenysége 2009-ig: Közlemények száma 136; könyvfejezet 32, oktatással összefüggő közlemények 11, előadások (1988-tól) 160, elnyert kutatási pályázatok (1990-től ETT, OTKA, TÉT, GVOP, NKFP, EGT és Norvég alap) 17. Fő kutatási területe a daganatok molekuláris diagnosztikája és prognosztikája, a személyre szabott daganatellenes kezelés molekuláris alapja és a HPV magyarországi előfordulásának és rákkeltő hatásának vizsgálata.

Dr. Orosz Zsolt (MD, Ph.D.), patológus, citopatológus. 2002-ben Bolyai rákkutatási ösztöndíjat nyert. Néhány hónapos tanulmányúton volt Angliában és Írországban. 2006-2008 között a Magyar Patológusok Társasága elnöke, a Patológus Szakmai Kolégium és több nemzetközi tudományos társaság tagja. Fő érdeklődési területe a lágyrész tumorok vizsgálata. Munkatársaival együtt elsőként írt le két új tumor entitást (benignus epithelioid schwannoma, atypusos fibroxanthoma szemcsés sejtes variáns). A gastrointestinalis stromalis tumorok (GIST) c-kit gén státusának meghatározásával együtt folytatott klinikopatológiai elemzést.

Prof. Dr. Bak Mihály (MD, Ph.D., MTA doktora, med. habil) patológus, cytopatológus szakorvos. Tanulmányúton volt Ausztriában, NDK-ban, Franciaországban, Svájcban, Angliában.. 1986-1989 között a DKFZ Heilderberg vendég-kutatójaként kísérletes és humán tumorok kemorezisztencia mechanizmusait tanulmányozta. Hazatérése után többek között Ph.D. hallgatóival a germinális sejtes heretumorok molekuláris hátterét, továbbá az APC gének, egyes onkogének és az apoptosis szabályozás molekuláris hátterét vizsgálják. 1996-ban habilitált Szegeden, 2002-ben egyetemi magántanár, 2004-ben az SZTE ÁOK Elméleti Orvostudományok Interdiszciplináris Doktori Iskola témavezetője, a Doktori Tanács külső tagja. Közleményeinek száma: 136, könyvfejezet: 7, elnyert kutatási pályázat: 4, PhD hallgatók száma: 4. Kumulatív impact faktor: 87,4. Diagnosztikus tevékenység: aspirációs- és nőgyógyászati cytologia.

Fel ↑

A daganatpatológia kialakulásának rövid története az Országos Onkológiai Intézetben

Az Országos Onkológiai Intézet (OOI) a Bakáts téren működő Eötvös Lóránd Rádium és Röntgenintézet jogutódjaként 1952 decemberében alakult meg, és működési helyéül Budapesten a volt Szieszta Szanatórium és a későbbi Postás Kórház Ráth György utcai épületegyüttesét jelölték ki. A Kórbonctani Osztályt kezdetben Balogh Ernő professzor, a kórszövettani részleget Rév Károly főorvos vezette. Fordulatot jelentett a működésben az 1954-ben megalakult Onkopatológiai Kutató Intézet (OPI), amely az OOI szervezetében bizonyos önállóságot kapott. A célkitűzés az volt, hogy az OPI a patológiai diagnosztika mellett komplex kutatási munkát is végezzen.

1954-1974

Az OPI megalapítója és első igazgatója Kellner Béla akadémikus volt.

Dr. Kellner Béla Pécsett az egyetem kórbonctani intézetében Entz Béla tanítványaként daganatpatológiából 1932-ben habilitált. 1947-ben a debreceni orvosegyetem Patológiai Intézetének igazgatójává, majd 1948-ban az MTA levelező tagjává választották. 1954-1974-iga az OPI igazgatója. 1975-ben tragikus körülmények között hunyt el.

Az OPI fő kutatási iránya a daganatok progressziójának és metastasis képzésének és a különböző szervek rákmegelőző állapotainak tanulmányozása, valamint a daganatellenes kemoterápiás szerek kiválasztásának, farmakológiájának és biológiai hatásának vizsgálata volt. Kellner professzor és munkatársai bizonyították, hogy a malignus tumorok növekedési típusa és a leszakadó daganatsejtek jelenléte alapján következtetni lehet az áttétképzés valószínűségére. Szintén rendkívüli jelentőségűnek bizonyulnak a mai angiogenezist gátló terápiás szerek tükrében a daganatok érújdonképződése területén végzett vizsgálataik. Leírták, hogy a sarcomákban olyan vérrel telt járatok keletkeznek, amelyek falát daganatsejtek képezeik (sarcomás sinusok). Leírták „microcyta” elnevezéssel a tumor nekrózis széli részén fellelhető, pusztulóban lévő, sajátos morfológiájú daganatsejteket, amelyeket ma apoptotikus sejteknek nevezünk. A kemoterápiás szerek hatásmechanizmusát vizsgálva megállapították, hogy a különböző stádiumokban a daganatok gátlószerekre való érzékenysége alapvető különbségeket mutat. 1954 és 1977 között az OPI-ból számos külföldi és hazai folyóiratban 534 cikk került közlésre és több monográfia is született.
Kellner Béla professzor igazgatásának időszaka alatt az Intézet a daganatpatológia országos konzultációs központjává vált. 1970-ben vállalta Onkopatológiai Tanszék megszervezését és vezetését az Orvostovábbképző Intézet keretében, amelyet tőle Sugár majd Bodó professzorok vettek át. A Tanszék az OPI-ban 25 évig működött és az oktatók is túlnyomórészt az OPI munkatársai voltak.

1975-1991

Kellner professzor visszavonulása után az OPI igazgatója Sugár János professzor úr lett. Az Intézet integrálódott az OOI-be és strukturálisan átalakult, mert további osztályok szerveződtek.

Dr. Sugár János az MTA doktora, egyetemi tanár a kvantitatív morfológia egyik úttörője volt. Magyaroszágon először vezette be a Romhányi által kidolgozott polarizációs mikroszkópiát, a kvantitatív interferncia mikroszkópiát és DNS citomeriát a daganatok kemoterápiás érzékenységének vizsgálatára. A gége, emlő, gyomor és bőr  rákmegelőző állapotaival és daganataival is foglalkozott. Leírta a mikroinvázió elektronmikroszkópos morfológiáját.

Sugár professzor vezetése alatt a carcinogenesis és a klinikopatológiai kutatás valamint a kvantitatív patológia is tovább fejlődött. Tóth Károly 1979-ben a Nature címmű folyóiratban elsőként ismertette a Dioxin májrákot előidéző hatását. Tóth József dimetil-benzantracénnal patkányokban emlőtumorokat állított elő és felvetette a myoepithelialis sejtek szerepét a carcinogenesisben. Magyarországon emlőrákon elsőként alkalmazta a szteroid receptorok, később a HER2/neu protein immunhisztokémiai vizsgálatát. Szentirmay Zoltán N-metil-N-nitro-N-nitrozoguanidinnel patkányban gyomorrákot idézett elő és összehasonlította az emberi gyomorrákkal és ebben az időben kezdte alkalmazni a DNS citometriát emberi daganatok jellemzésére.

Az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutató Intézete professzora Vincze István felajánlotta Eckhard Sándor professzornak a matematikusok segítségét a rákkutatásban. A két intézet munkatársai 1982 augusztusában találkoztak. Ekkortól került Tusnády Gábor matematikus (1995-től az MTA levelező, 2001-től az MTA rendes tagja) munkakapcsolatba Szentirmay Zoltánnal és megoldotta a DNS hisztogramok matematikai analízisét. Ez a kapcsolat heti rendszerességgel a mai napig tart. Kezdetben a munkában Pick Róbert matematikus is részt vett. Az idők folyamán együttműködésük a matematika orvostudományban és molekuláris biológiában való alkalmazhatóságának több területét érintette. Foglalkoztak többféle daganatos betegség várható kórlefolyásának előre jelzésével és Gaudi István közreműködésével a Nemzeti Rákregiszter adataiból meghatározták a daganatos betegek túlélési esélyeit Magyarországon (Tusnády és mtsai., Magyar Onkológia, 52:339-349,2008).

Változást és fejlődést jelentett az OPI-ban a citodiagnosztikai irányzat megerősödése.  Az 1972-ben beindult citológus előszűrő asszisztens képzés lehetővé tette a méhnyakrák szűrés országos kibővítését. 1984-ben alakult meg a Citodiagnosztikai Osztály Bodó Miklós vezetésével. Az Osztályon Sápi Zoltán aspirációval nyert kenetekben sikerrel alkalmazta az immunhisztokémiát a lágyrész tumorok egyes fajtáinak elkülönítéséhez.

1992-1993

Sugár professzor nyugdíjba vonulása után az 1992-ben megalakult a Diagnosztikai és Experimentális Daganatpatológiai Központ igazgatója Tóth József lett.

Prof. Dr. Tóth József (MD, Ph.D., DSc) 1982-ben az NCI vendégprofesszora, ekkor a „Breast Cancer Task Force” és az NCI európai „Emlőrák diagnosztika” konzulense. 1984-ben Roosevelt rákkutatási ösztöndíjat nyert és a Chicagoi Egyetem Ben May laboratóriumában dolgozott. 1994-1996 között az American Journal of Surgical Pathology szerkesztő bizottságának európai tagja. 1996-ban Krompecher emlékéremmel tüntették ki. 1997-1999 között a Magyar Onkológusok Társaságának elnöke, 12 éven át volt a Patológus Szakmai Kollégium tagja.

Ebben az időszakban a fő kutatási irányzat az emlőrák patológiája volt. Tóth dr. és munkatársai az emlő rákmegelőző állapotainak és tumorainak korszerű és nagy tapasztalatokra alapozott analízisét „Az emlőrák aktuális kérdései” című könyvben (2002) foglalták össze, amelynek társszerkesztője Péter Ilona volt. Az immunhisztokémia széles körű alkalmazását a Péter Ilona által már korábban megalapított és állandóan fejlesztett immunhisztokémiai laboratórium tette lehetővé. Udvarhelyi Nóra főorvos mostanáig több mint 3000 emlőrákban vizsgálta a HER-2/neu fehérje jelenlétét és a rákellenes gyógyszerrel (Herceptin) szembeni érzékenység megállapítása céljából összehasonlította az adott gén FISH-sel kimutatható amplifikációjával.

1994-2008

A patológia további története az OOI-ben párhuzamba állítható a patológia általános fejlődésével. 1994-ben a Diagnosztikai és Experimentális Daganatpatológiai Központ három különálló osztállyá vált szét. A Citopatológiai Osztály változatlanul megmaradt (osztályvezető Dr. Bak Mihály), a korábbi Humán és Kísérletes Daganatpatológiai Osztályból Daganatpatológiai Osztály (osztályvezető Dr. Orosz Zsolt) és Molekuláris Patológiai Osztály (osztályvezető Dr. Szentirmay Zoltán) alakult ki.

Az Citopatológiai Osztály feladata továbbra is a citológiai rutinvizsgálatok mennyiségének növelése és a citodiagnosztika minél magasabb szintre való emelése maradt. Ennek érdekében a vizsgálati anyagot visszamenőleg rendszeresen újraértékelték és azt találták, hogy az emlőbetegségek vékonytű aspirációs citodiagnosztikájában a szürke zónába sorolt C3 esetek 44%-a C4 estek közül 89% bizonyult carcinomának. A cervix citológiai anyagban a P3 (ASC-US) eseteknek 41% bizonyult rákmegelőző állapotnak (CIN). Az Osztály patológusai közül Dr. Mágori Anikó (MD, Ph.D., habil.) főorvos érdeklődési területe az aspirációs citológia és a korai praekilinikai stádiumú emlőrákok citológiai diagnosztikája volt. Dr. Schneider Ferenc (MD, Ph.D.)  főorvos érdeklődési körébe a méhnyak  adenocarcinoma, testüregi folyadékok, nyálmirigy és emlő tumorok citológiája, valamint a  neuropatológia tartozik. Az Osztály szakorvosai az orvostovábbképző tanfolyamok oktatói és a szakasszisztens munkatársakkal együtt aktívan részt vesznek a citológus előszűrők képzésében és továbbképzésében.

A klinikai diagnosztika és betegellátás fejlődésével párhuzamosan a Daganatpatológiai Osztályon megalakulása óta a szövettani és immunhisztokémiai vizsgálatok száma és minősége is fokozatosan emelkedett. Ez azt jelenti, hogy mára évi mintegy 100 000 metszetet kell készíteni és értékelni. E mellett mintegy évi 700 külső konziliumi vizsgálat (második vélemény) történik a daganatpatológia egész területéről. A kutatási tevékenység az alábbiakban foglalható össze: (1) a lágyrész tumorok, elsősorban a gastrointestinalis stromalis tumorok (GIST) patológiája és genetikája, a terápiás érzékenység és a várható kórlefolyás előrejelzése céljából (Orosz Zsolt). (2) Emlőrákok prognosztikai patológiája és a Herceptin terápia genetikai megalapozása.(Udvarhelyi Nóra). (3) Új immunhisztokémiai reagensek tesztelése és diagnosztikai alkalmazhatóságának vizsgálata (Péter Ilona). (4) Melanomák kliniko-patológiája és genetikája (Plótár Vanda). (5) Petefészek tumorok klinikopatológiája és genetikája.(Vereckey Ildikó) (6) Radio-kemoterápiával kezelt rectum carcinomák patológiai és genetikai vizsgálata (Burián Zsuzsa)

Fel ↑

Molekuláris patológiai Osztály

Daganatok molekuláris diagnosztikája

A biológiai tudományok és technológia, vagyis a genomika, proteomika, DNS „microarray” és bioinformatika legújabb eredményei nagy reményekre jogosítanak fel a rák diagnosztika, egyénre szabott terápia és utógondozás terén. Ezen belül a patológia nagy kihívása olyan módszerek kifejlesztése és alkalmazása, ami lehetővé teszi a humán tumorok egyfajta molekuláris klasszifikációját a rutin klinikai gyakorlatban. Molekuláris markerek használata segítheti a pontos diagnózis és prognózis meghatározását, valamint a daganatellenes kezelésre adott válasz, vagy a rezisztencia illetve toxicitás előrejelzését. A malignus tumorokban meglévő genetikai eltérések sokfélesége sokféle vizsgáló módszer alkalmazását kívánja meg ahhoz, hogy egy daganatot megfelelően jellemezzünk. Szükség van továbbá arra is, hogy az onkológiai kutatás legújabb eredményeit alkalmazzuk a klinikai gyakorlatban. A daganatok bizonyos új molekuláris osztályozása a gén expressziós profilokra van alapozva, ami a vizsgálati anyagban az RNS integritásának megőrzését kívánja meg. A daganat-diagnosztika, valamint annak klinikai kipróbálása és rutin alkalmazása azonban stabilabb molekuláris markereket (pl. DNS, fehérje), továbbá objektív, jól megalapozott és költséghatékony molekuláris technikákat is megkíván.

Diagnosztikus tevékenység:

  1. Lymphomák molekuláris diagnosztikája
  2. Lágyrész tumorok molekuláris diagnosztikája
  3. A humán papillomavírus (HPV) kimutatás jelentősége az anogenitális daganatok szűrésében és megelőzésében.
  4. EGFR mutációk kimutatása tüdőrákokban.
  5. A vastagbélrákok molekuláris diagnosztikája és prognosztikája.

Fel ↑

Tumorprogressziós Osztály Sejtbiológiai Részlege

Vezető   

  • Dr. Ladányi Andrea, PhD, biológus

Munkatársak  

  • Dr. Kotlán Beatrix, PhD, biológus
  • Dr. Dobos Judit, PhD, biológus
  • Parragné Derecskei Katalin, szakasszisztens
  • Csordás Pálné, adminisztrátor

Történet

A Tumorbiológiai egység elődje a Prof. Tímár József vezetésével 1999-ben létrejött Tumor Progressziós Osztály. Tímár professzor 2008-ban átvette a Semmelweis Egyetem II. sz. Patológiai Intézetének irányítását, így a munkacsoport kettévált; az Országos Onkológiai Intézetben maradt része alakult a Sebészi és Molekuláris Daganatpatológiai Centrum Tumorbiológiai egységévé.

A Tumorbiológiai egység vezetője dr. Ladányi Andrea biológus (PhD); munkatársai dr. Kotlán Beatrix biológus (PhD), dr. Dobos Judit biológus (PhD), Parragné Derecskei Katalin szakasszisztens és Csordás Pálné adminisztrátor. Dr. Ladányi Andrea a Semmelweis Egyetem Doktori Iskolájának témavezetője, így folytatni tudjuk a Tumor Progressziós Osztály tevékenységét a doktorjelöltek képzésében, melynek keretében az elmúlt évben 3 hallgató szerzett PhD fokozatot.

Infrastruktúra

A Tumorbiológiai egység rendelkezik a korszerű sejttenyésztés eszközeivel (37oC-os CO2-inkubátorok, lamináris boxok, -80oC-os mélyhűtő, fáziskontraszt mikroszkóp); az alapvető molekuláris technikák elvégzésére alkalmas készülékekkel (grádiens- és kvantitatív PCR, nukleinsav- és fehérjeelektroforézis készülék, géldokumentációs rendszer); a korszerű morfológia eszközeivel (fluoreszcens- és fénymikroszkópok, digitális képrögzítési és morfometriai képanalizáló rendszer).

A korábbi Tumor Progressziós Osztály Tumorbiológiai Laboratóriumának fontosabb kutatási eredményei a közelmúltban

A laboratórium fő kutatási iránya a gazdaszervezet daganatprogresszióban játszott szerepének tanulmányozása volt; kiemelt figyelmet fordítottunk ezen belül (1) a védekezőrendszer elemei, (2) hormonális tényezők, valamint (3) az angiogenezis szerepére. (1) Korábbi vizsgálatainkban igazoltuk az aktivált T-limfociták és az érett dendritikus sejtek infiltrációjának prognosztikus jelentőségét a bőr melanómájában. Legutóbbi kutatásaink eredményei arra utalnak, hogy a FOXP3 markert hordozó regulátor T-sejtek infiltrációja a primer melanomák esetében nem, az őrszemnyirokcsomókban azonban prognosztikus értékű lehet (dr. Ladányi A.). (2) Kimutattuk, hogy a malignus melanóma viselkedését befolyásolják az endokrin tényezők. Az emberi melanómasejtek SCID egerek lépébe történő oltásával kialakított modellrendszerben a májkolónia-képzés erősen függ az állatok nemétől, míg a nemi hormonokkal való in vitro kezelés nem váltott ki jelentős hatást. Az ösztrogénmetabolit 2-metoxi-ösztradiol ezzel szemben hatékonyan gátolta emberi melanómasejtek osztódását és apoptózist idézett elő, továbbá gátolta humán melanómasejtekkel oltott SCID egerekben a primer tumor növekedését és a májkolónia-képződést (dr. Ladányi A., dr. Dobos J.). (3) Bizonyítottuk, hogy a keringő endothel-őssejtek számának prognosztikai jelentősége van egészen különböző kórképekben (nem kissejtes tüdőtumor, depresszió) (dr. Dobos J.).

Tumoros betegek diagnosztizálásában, az áttétek képződésekor kialakuló mikrometasztázisok kimutatásában nyújt majd segítséget egy, az elmúlt évek során Kotlán Beatrix hazai és nemzetközi témapályázatai eredményeként (OTKA T030380, OTKA T048933, Eötvös, NATO CLG, Fulbright) előállított immunológiai reagens. A reagens specifikus kötődésének célmolekuláját is sikerült már biokémiailag tisztázni. Jelenleg a mind szélesebb körű alkalmazhatóság érdekében különböző eredetű szolid tumorok metszeteinek vizsgálata és a tumorokból nyert sejtvonalak tesztelése folyik különböző rendszerekben (ELISA, immunfluoreszcens teszt FACS analízissel és konfokális mikroszkópos értékelés). Ennek kapcsán igazolódott, hogy a reagens emlőtumorok mellett egyéb szolid tumorok vonatkozásában is jelentős. Az OTKA T048933 munkaterv másik része az a DNS-szekvenciaelemzésen alapuló immunglobulinrepertoár-analízis, amely a tumorsejtet célzottan felismerő fehérjemolekulák genetikai meghatározásának és biotechnológiai előállíthatóságának alapja. 

Fel ↑

Tervezett tevékenység

A Sebészi és Molekuláris Daganatpatológiai Centrum kutatóegységeként a patológiával szorosan összefüggő kutatásokat tervezünk végezni, elsősorban archivált ill. mélyfagyasztott műtéti szövetminták felhasználásával, szoros kollaborációban a Centrum patológusaival és klinikus kollégákkal. A közeljövőben a Tumorbiológiai egység fő kutatási iránya – a Tumor Progressziós Osztály keretén belül végzett munka folytatásaként – a gazdaszervezet elemei, főként immunmechanizmusok és hormonális tényezők és a daganatok progressziója összefüggéseinek tanulmányozása lesz. E kutatások részét képezi a 2009-ben OTKA-támogatással induló projekt (OTKA 72836, „Aktivált T-limfociták, dendritikus sejtek és immunreguláló mechanizmusok kimutatása melanómás és fej-nyaki daganatos betegek őrszemnyirokcsomóiban – klinikai jelentőség és immunterápiai vonatkozások”, vezető kutató: dr. Ladányi Andrea). A pályázat fő célja az őrszemnyirokcsomók immunológiai paramétereinek vizsgálata melanómában és fej-nyaki laphámrákban. Az érett dendritikus sejtek, aktivált T-limfociták és szabályozó sejtek denzitását határozzuk meg archivált szövetminták immunhisztokémiai vizsgálatával, illetve aktivációs és regulátor markerek kifejeződését nyirokcsomókból nyert sejteken áramlási citometriás módszerrel. A vizsgált paramétereket összehasonlítjuk az őrszem- illetve távolabbi, ezen belül tumoros és tumormentes nyirokcsomókban, és elemezzük klinikopatológiai tényezők és a betegség kimenetele függvényében is. Végül az immunterápia hatását neoadjuváns interleukin klinikai kísérletekbe bevont szájüregi laphámrákos, valamint adjuváns interferon-kezelésben részesülő melanómás betegek mintáin vizsgáljuk.

A Tumorbiológiai egység másik fontos kutatási iránya az emlőtumorokból, melanómából és egyéb szolid tumorokból nyert immunkompetens sejtek részletes DNS- és tumorsejtszintű elemzése, dr. Kotlán Beatrix OTKA T048933, „Tumorspecifikus ellenanyagfragmens tisztítási és tesztelési eljárásainak kidolgozása a diagnosztikus alkalmazhatóság céljából” című tématerve kapcsán. A tervezett vizsgálatok: ellenanyag-termelő immunkompetens sejtek immunglobulin variábilis génrégióinak DNS-szintű elemzése; az előállított specifikus immunkonjugátum tesztelésének folytatása további tumoros (különböző emlőtumor, melanóma, fej-nyaki tumor, neuroblasztóma stb.) és normális szöveti eredetű sejtes mintákon és metszeteken; a ceramidvázas struktúrák immunhisztokémiai jelölésének beállítása és standardizálása kriosztátos és paraffinos metszeteken; a tesztelési rendszerek kiegészítése vékonyréteg-kromatográfia alkalmazásával. További lehetőség leukémiás és limfómás betegek markervizsgálati paneljének bővítése a kapott reagenssel immunfluoreszcens FACS vizsgálattal.

A felsorolt kutatási projektek mellett nyitottak vagyunk együttműködésre a Centrum és az Intézet egyéb munkacsoportjaival a tumorbiológiával kapcsolatos, sejtszintű illetve áttatkísérletes vizsgálatokat alkalmazó kutatásokban. Tervezünk kollaborációt a korábbi Tumor Progressziós Osztály más intézetben (SE II. sz. Patológiai Intézet, Orsz. Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet) dolgozó munkatársaival is.

2009-

Mint láttuk korábban az OPI-ban mindig az szolgálta a patológia fejlődését, hogy az egyes morfológiai disciplinák és csatlakozó tudományágak különálló osztályokhoz tartoztak és az egyes osztályvezetők rátermettsége szabta meg az adott terület fejlődésének mértékét. Ennek a strukturának mára vált érezhetővé az a hátránya, hogy az egyes területek egymásközti átjárhatósága nehézkes volt még akkor is, ha időszakosan a területet egyszemélyi vezető fogta össze. Mára a patológia területén két fő kihívásnak kell megfelelni: (1) A patológia egyes részterületein — különösen a daganat-diagnosztikában — olyan mennyiségű ismeretanyag halmozódott fel, hogy az csak speciális szaktudással kezelhető, más szóval szubspecializációt kíván meg. (2) A molekuláris biológia technikái és ismeretanyaga beépült a mindennapi rutin szövettani és citológiai diagnosztikába, beleértve az alapkutatás eredményeinek azonnali diagnosztikai és klinikai alkalmazhatóságának igényét is. Ez a felismerés erősen alátámasztotta a most létrehozott Sebészi és Molekuláris Daganatpatológiai Centrum egységes szerkezeti felépítését.

Fel ↑

 
Csatolt dokumentumok
Szervezeti felépítés