Az elmúlt
másfél évtized molekuláris
onkogenetikai kutatásainak eredményei
gyökeresen megváltoztatták a daganatok
kialakulásáról és
természetéről vallott
korábbi ismereteinket. A
századfordulóra általánosan
elfogadott genetikai paradigma szerint a sejtek szintjén a
rák genetikai betegség, amelynek fő
hajtóereje a
daganatképződés
szempontjából fontos
jelpályák génjeit
érintő mutációk
felhalmozódása, illetve a
génmûködés
megváltozása ezen mutációk
és/vagy más genetikai és epigenetikai
tényezők hatására.
Osztályunk tevékenysége
szerencsés módon egybeesik a nemzetközi
daganatkutatás máig legsikeresebb
korszakával.
Az l986-ban Dr. Oláh
Edit vezetésével alakult osztály
fennállása óta
úttörő szerepet játszott a
daganatok kóreredetét
feltáró molekuláris genetikai
(újabban genomikai) kutatások,
és a kutatási
eredmények klinikai alkalmazásainak
meghonosításában. 1993-ban a
„génvadászat”
időszakában – sikeres
pályázatunknak
köszönhetően – a
régiónkból
elsőként csatlakozhattunk az EU
támogatta nemzetközi konzorciumi projekthez,
amelynek célja, hogy feltárja a női-
és férfi emlőrákos
megbetegedések genetikai alapjait. Az új
molekuláris onkogenetikai, illetve onkogenomikai
kutatási irányzathoz csatlakozva eredeti
megfigyeléseket tettünk a daganatok,
különösen az örökletes
daganatok molekuláris
kóreredetének feltárása
területén. A BRCA1 és BRCA2
gének felfedezése után
elsők között ismertettük az
öröklött kóroki
mutációkat női és
férfi emlőrákos és
petefészekrákos megbetegedésekben. A
vezetésünkkel végzett
nemzetközi vizsgálatokkal igazoltuk az
öröklött BRCA1 és BRCA2
génmutációk szerepét, a
populációspecifikus
mutációk fenotípus
következményeit a kelet-közép
európai régió hat
országából
származó familiáris emlő-
és petefészekrákos
megbetegedésekben.
Nemzetközi konzorciumi
együttmûködésben
végzett genomszintû kutatásaink új
daganatos megbetegedésre prediszponáló
gének
megismerésére is irányultak, a molekuláris
epidemiológiai elemzések
pedig a BRCA mutációt hordozók
rákkockázatának az
eddigieknél pontosabb
meghatározását tették
lehetővé.
A daganatok
génkifejeződési
mintázatának meghatározása,
a
génkifejeződés-szabályozás
zavarának vizsgálata humán
daganatokban a nyolcvanas évek
végétől az egyik
legeredményesebb kutatási
területünknek bizonyult.
Elsőként közöltük a
sejtszaporodást szabályozó
onkogének (Ki-ras, c-myc)
kifejeződésének metabolikus
(guanilát) kontrollját a guanilát
anyagcserének a daganatos
transzformációt és
progressziót meghatározó kulcsenzime
(IMP dehidrogenáz)
gátlószerével (tiazofurinnal) kezelt
humán daganatsejttenyészetekben, új
összefüggéseket tárva fel a
sejtdifferenciáció molekuláris
szabályozó folyamatairól.
További kutatási eredményeink,
és független –
leukémiás betegeken végzett
– tanulmányok is igazolták
munkahipotézisünk
helyességét, miszerint a
sejtszaporodás jelátviteli folyamatait
meghatározó onkogének
kifejeződésének
gátlásával a malignus
fenotípus visszaszorítható, amivel
új daganatterápiás irányzat
lehetőségére
irányítottuk a figyelmet. Számos
új megfigyelést tettünk a daganatellenes
hatású IMP dehidrogenáz
gátlószerek (tiazofurin, valamint egy a SARS
kezelésében és hepatitis C
fertőzésekben is használt nukleotid
analóg), továbbá új
gyógyszerek (taxol, quercetin)
felhasználásával az
indukált sejtdifferenciáció,
apoptózis és a jelátviteli folyamatok
molekuláris mechanizmusainak
szabályozása területén.
Újabban
terjesztettük ki kutatásainkat a genetikai
variabilitásért felelős, és
a génkifejeződést
szabályozó alternatív splicing
jelenségének
tanulmányozására. Ezen
vizsgálatainkat – pár éve
– az a meglepő megfigyelés
inspirálta, hogy az örökletes
emlőrákok kialakulásában
meghatározó szerepet játszó
BRCA1/BRCA2 gének esetében csak
rendkívül ritkán figyelhető
meg szomatikus mutáció, ezért
adódott a feltételezés, hogy a
génmutációk
hiányában más, a gének
expresszióját befolyásoló
szabályozási zavar áll a
molekuláris onkogenezis hátterében.
Eddigi eredményeink közül
kiemelhetők a következők: 1)
Hipotézist fogalmaztunk meg a BRCA1 gén
evolúciós szempontból
erősen konzervált
régiójában általunk
azonosított szekvenciaelemek
szerepéről az alternatív splicing
szabályozásában, 2) leírtuk
a BRCA1 gén alternatív splicing
variánsainak szövet-specifikus
mintázatát és
sejtciklus-függését, és 3)
felkérésre írt
összefoglaló tanulmányban
tettük közzé elgondolásainkat a
BRCA1 gént érintő
alternatív splicing szerepéről.
Több
tanulmányunk foglalkozik a molekuláris
onkogenezis szomatikus genetikai változásainak
(heterozigóta állapot elvesztése,
mikroszatellita instabilitás, genomiális nagy
átrendeződések, szomatikus
mutációk) kimutatásával.
A munkacsoport
kutatási eredményei a molekuláris
medicina modern gyakorlatában hasznosulnak: klinikai
genetikai tevékenységünk a daganatos
betegséghajlam molekuláris
szûrése egyes familiárisan
halmozódó daganatos megbetegedésekben.
Ezt a tevékenységet
multidiszciplináris klinikai munkacsoport
tagjaként végezzük.
Az elmúlt hét évben
Osztályunk munkatársai (az
osztályvezető
témavezetésével) hat Ph.D.
minősítést szereztek,
további kettő folyamatban van:
Dr.
Járainé Köte Zsófia(1996):
„Humán daganatok molekuláris genetikai
változásai”
Dr. Csókay
Béla (1997): „Humán
petefészekrákok onkogén
mintázata és onkogén
expressziójának
befolyásolása”
Dr. Papp János
(1999): „A 17-es kromoszóma
károsodásai sporadikus és
örökletes
petefészekrákban”
Dr. Marco van der Looij
(2002): „Genetics of BRCA1 and BRCA2 in familial and sporadic
breast-ovarian cancer from Eastern Europe: evidence for founder effects
and somatic inactivation”
Dr. Orbán
Tamás (2002): „A BRCA1 tumorszupresszor
gén expressziójának
szabályozása a transzkripció
és az RNS splicing szintjén”
Forgács
Éva (2003): „Analysis of tumor-supressor gene
PTEN/MMAC1 and candidate tumor-suppressor gene RASSF1A in sporadic and
hereditary cancers”
Sztán Marianna:
„Humán daganatok
kórlefolyását
meghatározó szomatikus
génváltozások
feltárása
emlőrákban” –
abszolutóriumot szerzett
Kökény
Szabolcs: Ph.D. hallgató (II. évfolyam)
Az osztály 1993-ban
költözött a jelenlegi új
helyére (7-es épület),
1997-től pedig az osztályvezető
által megszervezett Kelet-közép
európai Rákgenetikai
Hálózat koordinációs
és képzési
központjaként mûködik.
Munkacsoportunk
másfél évtizede megkezdett, hazai
és nemzetközi pályázatok
támogatásával megalapozott
kutatási programját kívánja
folytatni, amelynek fő célkitűzése új
molekuláris rákgenetikai ismeretek
szerzése a molekuláris onkogenezis
részleteinek feltárására,
különös tekintettel a rák
iránti fokozott genetikai fogékonyság
molekuláris tényezőinek
megismerésére. Vizsgálataink
elsősorban emlőrákos megbetegedésekre
és a leggyakoribb ivarszervi daganatos
megbetegedésekre (petefészek-, endometrium-,
here-, és prosztatarák) irányul.
Mivel a daganatos
megbetegedésekre prediszponáló
genetikai változások legnagyobb
valószínűséggel a családi
halmozódású daganatos esetekben
mutathatók ki, a tervezett kutatási program
továbbra is egyik fő területe lesz a daganatos
betegséghajlamot
meghatározó/befolyásoló
öröklött genetikai
változások megismerése
familiáris megbetegedésekben. Folytatjuk azon
rákszindrómák ismert
hajlamosító génjeinek
mutációanalízisét, amelyek
a népesség szintjén gyakori daganatok
(elsősorban nőgyógyászati és
férfi genitourinaris daganatok)
megjelenésével jellemezhetők. A
vizsgálni kívánt gének:
BRCA1, BRCA2, PTEN/MMAC1, TP53, APC, STK11, stb.
Folytatjuk azon
kutatásainkat, amelyek célja a kis vagy
mérsékelt penetranciájú, de
populáció szintjén gyakori
öröklött genetikai variánsok
szerepét értékeli, elsősorban
emlőrákok kialakulásában.
A
különböző
penetranciájú gének
hozzájárulását a hazai
daganatos megbetegedések
kialakulásához további
nagyszámú emlőrákos és
petefészekrákos beteg anonimizált
mintájában
értékeljük ki.
Nemzetközi
konzorciumok tagjaként résztveszünk azon
kutatásokban, amelyek célja emlőrákra
és csírasejtes hererákra
hajlamosító új gének,
genetikai variánsok azonosítása,
és kölcsönhatásaik
megértése. Az eddigi – az
ún. “founder” hatások
kimutatására irányuló
vizsgálataink alapján a hazai
populáció ideálisnak
mondható ezen molekuláris onkogenetikai
kutatások számára.
Az
öröklött
mutációk/genetikai variánsok mellett
további szomatikus genetikai
változások, és epigenetikai
hatások is szükségesek a sejtek malignus
transzformációjához. Valamennyi
provokáló tényező a
génműködés/génexpresszió
megváltoztatásán keresztül
fejti ki hatását. Így
további terveinkben is szerepel az egyes gének
expressziószabályozásának
tanulmányozása. Eddigi eredményeinkre
alapozva az alternatív splicing mintázat
további analízisét tervezzük:
emlő- és hererákos mintákban
és a megfelelő kontroll szövetekben.
Végül a
hazai “Genomikai Kutatás az Emberi
Egészségért Konzorcium”
és nemzetközi konzorciumok genomikai
központjaival együttműködésben
ezen daganatok molekuláris
profilmeghatározását, a
génkölcsönhatások
kimutatását tervezzük
komparatív cDNS microarray, illetve a munkacsoportunk
rendelkezésére álló, nagy
áteresztő képességű
vizsgálatok végzésére
alkalmas Real-Time PCR technológia
felhasználásával. Ugyancsak
tervezzük az öröklött és
szomatikus szintű DNS/RNS változások
kimutatását.
Tervezett
kutatásaink az EU FP6 keretprogram első
prioritásához (Genomics and Biotechnology for
Health) igazodnak, így az alapkutatások mellett
nagy hangsúlyt kapnak azok a molekuláris
genetikai, genomikai megközelítések,
amelyek a kutatási eredmények közvetlen
gyakorlati hasznosulását igérik,
elsősorban a daganatos betegséghajlam, egyéni
öröklött rákkockázat
felmérése területén.
Az örökletes
daganatok kialakulásáért felelős
öröklött és szerzett
molekuláris genetikai változások
azonosításától azt
várjuk, hogy értékes
információt szolgáltatnak a
daganatképződés molekuláris
mechanizmusaira vonatkozóan, nemcsak a ritka
örökletes megbetegedésekben, hanem
elvárásaink szerint a daganatos
megbetegedések túlnyomó
többségét (>90%) kitevő szerzett
daganatokban is.
A kutatási
eredmények adatainak nemzetközi szintű
összesítésétől és
feldolgozásától az
örökletes daganatok
kialakulásáról,
természetéről megszerezhető további
új ismeretek várhatóan
óriási lehetőségeket
biztosítanak a
népegészségügyi programok
számára (betegségmegelőzés,
korai diagnosztika, hosszú távon az
egyéni terápia
vonatkozásában).
Szakmai programjainkat
nemzetközi (NIH/ELSI) és hazai etikai
bizottságok engedélyével
végezzük. Szakmai programjaink
megvalósítását
több mint 2000 anonimizált mintát
tartalmazó biobankunk segíti.