A KKLO elődjét, a „Hormon laboratórium”-ot 1959-ben Dr.Sellei Camilló, az Országos Onkológiai Intézet I. Belgyógyászati Osztályának főorvosa hozta létre. A laboratórium vezetői 1959-1966-ig Dr. Eckhardt Sándor, 1966-1976 Dr. Horváth I. Piroska voltak. Az Osztály feladata volt a daganatos betegségek korai diagnosztikájának és tudományos alapon történő gyógyszeres kezelésének érdekében történő vizsgálatok végzése, valamint a Magyarországon fejleszett daganatellenes hatású citosztatikumok hatásmechanizmus és farmakokinetikai vizsgálata. A KKLO 1976-ban több, kutatással foglalkozó laboratórium összevonásával alakult meg, osztályvezetője: 1976-1987 Dr. Kerpel-Fronius Sándor, és 1987-től Dr. Kralovánszky Judit. A fontosabb szakmai terület a kemoterápiás és hormonhatású gyógyszerek klinikai farmakológiai és farmakokinetikai vizsgálata, valamint az emberi daganatok (gyomorrák, vastagbélrák és emlőrák) biokémiai és hormonális sajátosságainak tanulmányozása volt. Emellett kísérletes rendszerekben új gyógyszerek és gyógyszerkombinációk hatékonyságát, hatásmechanizmusát és mellékhatásait és azok módosítási lehetőségeit vizsgálták. Az utóbbi években az osztály a kutatási feladatok mellett még inkább bekapcsolódott a betegellátás folyamatába. A kutatás során kifejlesztett farmakobiokémiai, farmakokinetikai és farmakogenetikai módszereket, amelyeket a biztonságosabb és hatékonyabb kemoterápiás kezelések megtervezése érdekében dolgoznak ki az osztály rutinszerűen végzi az Intézet Osztályai és más hazai Onkoterápiás Osztályok, Centrumok részére azok kérése alapján (transzlációs kutatás – labor asztaltól a betegágyig).
A KKLO a VII. épület, I. emeletén található, a 101-104 sz. helyiségekben. A diagnosztikai és kutatási tevékenység három, egymással együttmüködő, de metodikailag elkülönülő laboratóriumban, az adminisztráció, leletezés pedig az osztályirodában történik
Az Osztályon a klinikai kutatás és rutin diagnosztikai tevékenység szervesen összefonódik. A betegek vérmintájából esetleg műtéti szöveti mintájából olyan farmakobiokémiai, farmakokinetikai és molekuláris farmakológiai markerek bevezetése majd rutinszerű vizsgálata történik, amelyeknek jelentősége lehet egyes citotoxikus gyógyszerekkel szembeni érzékenység illetve az általuk okozott súlyos mellékhatások előrejelzésében (l.táblázat).
A rutinszerűen végzett diagnosztikai (prognosztikai) vizsgálatokat minden esetben a klinikus orvos kéri az Osztálytól a Medworks hálózaton lévő vizsgálatkérő lapon. A vizsgálati eredmények, validálás után az orvos kezéhez, illetve a Medworks hálózatra kerülnek.
Egyes gyógyszeres kezelések végrehajtásához nélkülözhetetlen a gyógyszerek és metabolitjuk plazma koncentrációinak meghatározása. Nagydózisú methotrexat kezelés esetén például a súlyos toxicitás megelőzésére leukovorin mentesítő kezelést adnak, amelynek pontos dózisát és időtartamát a szérumban folyamatosan mért methotrexát koncentráció alapján határozzák meg. Az Osztályon a methotrexát, 5-fluorouracil, doxorubicin és a melphalan plazma-koncentrációk meghatározása történik vizsgálatkérő lapon történő megrendelés alapján.
Kísérleti munka
Az experimentális vizsgálatok során in vitro és in vivo rendszerekben citotoxikus gyógyszerek és egyéb modulátor típusú hatóanyagok (pl. 5-etil-2’-dezoxiuridin, BGP-15, COX-1,2 gátlók) farmakológiai, farmakokinetikai tesztelése és molekuláris hatásmechanizmusuk vizsgálata folyik.
PhD képzés
Az Osztály részt vesz a Semmelweis Egyetem Pathológiai Doktori Iskola Onkológiai Programjának munkájában, fogad ösztöndíjas és levelező PhD hallgatókat, akik a közösen kialakított tématerv alapján végzik klinikai/experimentális kutatómunkájukat és az osztály munkatársainak részvételével felkészülnek a PhD fokozat megszerzésére, értekezésük összeállítására.
Részvétel kandidátusi és Ph.D. értekezések szakmai irányításában:
Dr. Gyergyay Fruzsina.: „A gyógyszer-interakció és a biokémiai moduláció lehetőségei a laphámsejtes fej-nyak daganatok kezelésében” 1992.
Vincze Borbála.: „A szteroid és peptid hormonreceptorok jelentősége hormon analógok antitumor hatásának vizsgálatában”, 1992.
Dr. Katona Csilla.: „Az 5-fluorouracil hatásának farmakobiokémiai modulációja”, PhD védés : 2001
Budai Barna „A nagycisztás mastopathia jellemzése, különös tekintettel az emlőrák esetleges kifejlődésére” PhD védés: 2001
Ph.D. témavezetés:
Dr. Kovács Tibor. „Új típusú anasztomózis alkalmazásának lehetősége a nyelőcső onkológiai sebészetében. Összehasonlító kísérletes vizsgálatok biofragmentábilis gyűrűvel és EEA géppel készített anasztomózis esetében” témavezető: Dr.Kralovánszky Judit, (védés: 2002).
Dr. Hitre Erika. „Farmakogenetikai markerek jelentősége a colorectalis daganatok fluoropirimidin alapú terápiájában” témavezető: Dr.Kralovánszky Judit, (védés 2006).
Réti Andrea „Nem specifikus és specifikus COX-2 gátlók és a citotoxikus kezelés kombinációjának vizsgálata COX-2-t expresszáló és nem expresszáló sejtvonalakon és xenograftokon” témavezető: Dr.Kralovánszky Judit (folyamatban).
Dr. Müller Judit. „Gyermekkori daganatok gyógyszeres terápiájának eredményessége és - S.E., (II. sz. Gyer- farmakogenetikai szempontjai” témavezető: Dr.Kralovánszky Judit mekklinika) (értekezés benyújtva 2009 február)
Dr. Komlósi Viktor „A folát és pirimidinanyagcsere génpolimorfiz- musainak vizsgálata emberi colorectalis daganatokban” (folyamatban).
